A kutatók szerint az elsüllyedt árbocos annak a legendás hadihajónak a maradványa, amelynek kapitánya inkább a hullámsírt választotta, mint hogy megadja magát az ellenségnek.

A Deep Sea Productions nevű vízalatti kutatócsoport több mint tízévnyi kutatás után, idén nyáron a svéd Öland-sziget és Gotland-sziget partjai között talált rá az 50 és 100 méter közötti mélységben fekvő roncsra, amelynek hullámsírját több száz ágyú tarkította. A szakemberek szerint a 25 méteres fa hajóroncs annak a legendás, Svardet nevű árbocosnak a maradványa, amelyet egy dán–holland hadiflotta süllyesztett el egy 1676-os tengeri ütközet során.

Malcolm Dixelius, a kutatócsoport egyik tagja szerint a fából vett minták azt bizonyítják, hogy a hajó a 17. századból való. Mint hozzátette: a hiányzó farrész megegyezik azokkal a történelmi beszámolókkal, amelyek szerint a Svardet a hajó tatján keletkezett tűz és robbanás után süllyedt el. A tengeri régészettel foglalkozó Johan Ronnby szerint biztos, hogy a Svardet maradványait fedezték fel és a hajó ezzel egyike lett annak a négy, 16–17. századból származó nagy hadihajónak, amelyekre a Balti-tengerben találtak rá. Ugyanez a kutatócsoport fedezte fel idén a 16. századi Mars nevű hadihajó tengeri maradványait is egy közeli helyszínen.

A Kronan nevű árbocosra 1981-ben, több mint 30 ezer régészeti műkinccsel megpakolva találtak rá. Mindkét hajó a Balti-tenger történetének legnagyobb ütközete során süllyedt el. A „négyes fogat” leghíresebb darabja és egyben Svédország legnagyobb tengeri felfedezése a 17. századi Vasa királyi hadihajó, amelyet 1961-ben emeltek ki a stockholmi kikötőből, majd később egy népszerű helyi múzeumban állítottak ki.

A történelmi beszámolók szerint a Svardet ötórányi küzdelem után lobbant lángra. Kapitánya, Claes Uggla azonban nem volt hajlandó elhagyni a fedélzetet. A kutatók a svéd Tengerrégészeti Kutatóintézet munkatársaival együttműködve fogják megvizsgálni a hajóroncsokat és egy háromdimenziós dokumentumfilmet is készítenek a legendás árbocosokról.