Városlista
2019. május 21, kedd - Konstantin

Hírek

2019. Január 21. 18:07, hétfő | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről, a koronaanyag-kidobódásokról.
A kutatók eredményeiről az MTA hétfőn közleményben számolt be.

A flerek és koronaanyag-kidobódások (coronal mass ejection, CME) a csillagaktivitás talán leglátványosabb megjelenési formái. Ezek során a csillag mágneses terének gyors átrendeződésével energia szabadul fel, ami a csillag gyors felfényesedésével, majd fokozatos elhalványodásával, úgynevezett flerekkel jár. A flereket a Napon egyes esetekben töltött részecskékből álló plazmafelhő kidobódása is követheti (ez a CME).

A Nap esetében a koronakidobódások szinte minden esetben flerekhez kötődnek. Ezek az események a földi életre is közvetlen hatással lehetnek, hiszen a kidobódott plazmafelhő és a Föld mágneses terének kölcsönhatása a szemet gyönyörködtető sarki fények mellett mágneses viharokat is okozhat, megzavarva a navigációs rendszereket vagy az áramszolgáltatást, illetve ezek károsíthatják a műholdakat is.

A közlemény szerint más, aktívabb csillagok esetében a kitörésekkel járó nagyenergiás sugárzás és részecskeáram megváltoztathatja a bolygók légkörének összetételét, de hosszú távon ezek akár a csillag körül keringő exobolygók légkörének erodálásához vagy teljes elvesztéséhez is vezethetnek.

A Nap esetében a koronakidobódásokat a kutatók részletesen tanulmányozzák megfigyelések és modellezés segítségével egyaránt. A Napon naponta 0,5-6 CME-t lehet látni (az aktivitási ciklustól függően), más csillagokon jóval nehezebb a kimutatásuk. Koronakidobódást más csillagokon mindössze néhány esetben sikerült megfigyelni, az esetek többségében mindössze egy-egy esemény véletlenszerű észleléséről van szó, ami azonban kevés statisztikai vizsgálatokhoz.



Az MTA CSFK CSI kutatói Vida Krisztián vezetésével a Grazi Egyetem és a szintén Grazban működő űrkutatási intézet (Space Research Institute) munkatársaival a legnagyobb nyilvánosan elérhető adatbázisban, a Virtuális Obszervatóriumban található adatokban kerestek CME-kre utaló nyomokat.

A beszámoló szerint csaknem 400 hideg, közeli csillagról vizsgáltak meg mintegy 5500 spektrumot - ez 1200 órányi, vagyis 50 napnyi mérést jelent. A mérések és a keresett jel tulajdonságai miatt ez a vizsgálat nehezen automatizálható, ezért a keresést kézzel kellett elvégezni. A kutatók 25 csillagon 478 mérésen találtak aszimmetriákat a Balmer-vonalakon (köztük kilenc jelentősebb eseménnyel), amelyek koronakidobódásokra utalhatnak. Ezek alapján megbecsülték a kidobódott anyag sebességét és tömegét is.

A statisztikai elemzés arra utal, hogy ezek az események gyakoribbak azokon a hidegebb csillagokon, amelyek erősebb aktivitást mutatnak.

A megfigyelt események egy részénél elérhető volt a csillagokról Zeeman-Doppler-térkép is, amely rekonstruálja a mágneses tér nagy léptékű szerkezetét nagy felbontású spektropolarimetriai mérésekből. Így elsőként nyílt lehetőség arra, hogy a koronakidobódásokat a csillagok mágneses terének ismeretében lehessen tanulmányozni, például az események valódi sebességét megbecsülni - írják.

A közlemény szerint a kutatás egyik fontos tanulsága, hogy még az igen aktív csillagok esetében is viszonylag ritkák a sikeres koronakidobódások, amelyek a bolygóközi térbe juthatnak. Ez utalhat arra, hogy a csillag erős mágneses tere segíthet megvédeni a körülötte keringő exobolygókat azáltal, hogy nem hagyja "kiszabadulni" a kidobódásokat. Ennek egyik következménye, hogy a bolygó-csillag kölcsönhatások (például atmoszféravesztés) esetében a nagyenergiás sugárzás szerepe a koronakidobódásnál fontosabb szerepet játszik. Továbbá reménykedhetünk abban, hogy még a fiatalabb, aktívabb csillagok is a korábban feltételezettnél stabilabb, biztonságosabb környezetet kínálhatnak, és az ilyen csillagok körül keringő bolygók légköre is nagyobb eséllyel élheti túl a csillag fiatalkori aktív életszakaszát, lehetőséget nyújtva így az élet kialakulására - olvasható a közleményben.

Az eredményeket ismertető szakcikk az Astronomy & Astrophysics folyóiratban fog megjelenni, preprint változata az MTA honlapjáról is elérhető.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Május 20. 07:11, hétfő | Életmód

Alacsonyan HIV-fertőzött státuszba tartozik Magyarország

Magyarország az alacsonyan HIV-fertőzött státuszba tartozik, mivel az intravénás kábítószereket használók közé nem jutott be a vírus, így elsősorban a szexuális átvitel jellemző

2019. Május 18. 16:29, szombat | Életmód

Egyre több a bélrákos megbetegedés a fiatal felnőttek körében a fejlett országokban

Egyre több 50 év alatti felnőttnél diagnosztizálnak bélrákot a fejlett országokban két nagyszabású tanulmány szerint.

2019. Május 17. 14:02, péntek | Életmód

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, ezzel növelik az elhízás kockázatát, ugyanis egy úttörő kutatás szerint átlagosan napi 500 kalória többletbevitelt jelentenek.

2019. Május 15. 17:10, szerda | Életmód

A pajzsmirigybetegeknek segíthet az MTA világító egere

Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával.