Nemzetgazdasági és népegészségügyi szempontból is fontos a juh-, és kecsketenyésztő ágazat fejlesztése - hangsúlyozta Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára a XXXI. Szent György Napi Juhásztalálkozón.

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében tartott találkozón a helyettes államtitkár felidézte a területen a rendszerváltozás idején végbement hatalmas visszaesést. A kilencvenes években a juhágazat szenvedte el a legnagyobb veszteséget. A korábbi 1,8-2 milliós juhállomány 1995-re több mint a felére csökkent.

A terület mindazonáltal fejlődésnek indult. A juh és kecske ágazatok együttes kibocsátása 2014-ben 17,4 milliárd forint volt, amely 2,5 százalékos növekedést jelent. A belföldi juhhústermelés mintegy 1500 tonna, a fogyasztás mindössze 0,2 kg/fő/év; ez viszont továbbra is nagyon alacsonynak számít. A helyettes államtitkár aláhúzta: 'A juh-, és kecskeágazat jelentőségét különösen nagyra tartjuk a munkahelyteremtésben, a vidéki munkaerő foglalkoztatásában, és helyben tartásában, valamint az ökoszisztéma megőrzésében is. Az ágazat a biztonságos élelmiszerek előállításával jelentősen hozzájárulhat az egészséges táplálkozásához, és vannak komoly népegészségügyi vonatkozásai is: a legelők természetes karbantartásával például csökkenthetőek az allergiás megbetegedések is'.

Román István a szakképzés megújításával kapcsolatosan elmondta, hogy az elmúlt években jóval gyakorlatiasabbá vált az oktatás a szakképző iskolákban. Hangsúlyozta, hogy a magyar agráriumnak szüksége van jól dolgozó és dolgozni szerető fiatalokra. A juh- és kecsketenyésztőkkel közös munkába kezdtek a képzés megerősítése érdekében.